badacsonyi borvidék
Veszprém megyében, a Balaton északi partján elterülő Badacsonyi borvidék Balatonszepezdnél kezdődik és egészen Szigligetig tart.
A borvidék szőlőterülete a Balaton partján húzódó hegyek, a Badacsony, a Csobánc, a Szent György-hegy, az Ábrahámhegy, az Őrsi-hegy és a szigligeti hegyek, azaz a Tapolcai-medence sajátos formájú tanúhegyeinek lejtőin helyezkedik el. A Káli-medence elhelyezkedéséből adódóan három borvidék területén fekszik, a balaton-felvidéki, a balatonfüred-csopaki és a badacsonyi. Nagyobb része Balaton-felvidéki borvidékre esik, és a medence szőlőiből Káli névvel találkozhatunk a terület sajátos boraival (lásd részletesebben a Balaton-felvidéki borvidék leírásában).
A Balaton víztömegének hőmérséklet kiegyenlítő hatása, a „tanú hegyek” bazaltsapkájának pótlólagos hőtárolása, a napsugarakat a hegyoldalra visszasugárzó víztükör országos szinten egyik legintenzívebb besugárzást eredményezik.
A szőlőművelést a kelta törzsek honosították meg a Balaton környékén. A Római Birodalomban Probus császár uralkodása alatt virágzott fel a szőlő-és borkultúra, és váltak a badacsonyi borok ismertté a birodalmon belül. A térség Mátyás király uralkodása alatt érte virágkorát. Badacsonyban olyan nagybirtokosok is foglalkoztak szőlőtermesztéssel, akiknek borai külföldre is eljutottak a XVIII-XIX. században: Ranolder, Gyulaffy, Ramasetter, Saáry, Bogyai, Esterházy családok.
A virágzó borkultúrát a filoxéra vész csak kis mértékben vetette vissza. Ennek köszönhető, hogy Badacsonyban számos ősi, csak a vidékre jellemző autochton fajta a mai napig termesztésben van (pl.: Kéknyelű, Budai). A filoxéravészt követően vonták termesztésbe az Olasz rizling és a Szürkebarát fajtákat, melyek képesek a helyi talajadottságok kifejezésére.
Az 1936. évi bortörvényben a 20 fokozottabb védelemben részesülő borfajtája közül 5 badacsonyi volt (Badacsonyi rizling, Badacsonyi kéknyelű, Badacsonyi furmint, Badacsonyi muskotály, Badacsonyi auvergnas gris).
A termőterületet alkotó települések
Terméktípusok
Bor: fehérbor, rozébor, vörösbor, szőlőhegy nevével megkülönböztetett fehérbor, késői szüretelésű bor, jégbor, töppedt szőlőből készült bor
Pezsgő: fehér, rozé
Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor: fehér, rozé
A termőterület talaja
A borvidék meghatározó alapkőzete a bazalt, melyre évezredek folyamán a Pannon tenger finom szemcseméretű rétegei rakódtak rá. E képződményen alakult ki a borvidék barna erdőtalaja. A talajokra jellemző bazalthatás alapvető szerepet játszik a borminőség kialakulásában.
Főbb szőlőfajták
Olasz rizling, Szürkebarát, Rajnai rizling, Kéknyelű, Furmint Ottonel muskotály, Pinot noir
Tippek, ötletek
A képzőművészetek iránt érdeklődők feltétlenül keressék fel a Tapolcához tartozó Diszel településen az Első Magyar Látványtár kiállításait. Gyulakeszin az épített örökség megtekintése mellett a Csobánc tetején található várhoz lehet felsétálni, míg Káptalantóti leginkább a piacáról nevezetes. Itt már a Káli-medence (másik borvidék!) határában járunk, de a Káptalantótihoz tartozó szőlőhegyen még több csodás présház vár ránk, az egyikben még az indiai konyha rejtelmeivel is megismerkedhetünk, ha rászánjuk az időt és elveszünk a dűlőutakon!
